Főoldal | Képes beszámoló

A homokfövenyen

A Leicester Children's Holiday Centre által megrendezett mablethorpe-i gyerectáborban programfelügyelőként (activity leader) eltöltött nyaram teljes és hiteles históriája... :)

Részletek

Az ügynökség: Au-pair-encias
Jelentkezési határidő: 2010. április 16.
A tábor időtartama: 2010. július 11. - 2010. szeptember 1.
A tábor helyszíne: Mablethorpe

Note: a tábor aktuális időpontja és a mindenkori határidő miatt mindenképpen nézd meg az ügynökég honlapját!

2010.07.30. 09:35 | csacsiga | 5 komment

Címkék: időjárás étlap night duty day duty

Nyugisabb csoport

Szombat-vasárnap nem igen volt időm/kedvem a gép előtt ülni, aztán egy-két napig nem volt net, úgyhogy most van mit bepótolnom. Kiderültek (nyilván, hisz már szerda van) a következő beosztások, a héten nappalos vagyok, maradtam a fiúknál, de napközben kicsik, nagyok vegyesen vannak. Ez a hét sokkal nyugisabb, mint az előző bagázs, na de nem szaladok ennyire előre.

Péntek este voltunk lent a Corner Shop-ban, bár Esztert és Balázst hiába próbáltuk rávenni ( :-( ). Az indulás eleve viccesen zajlott, szegény Bottom lányokat kicsit kibillentettük az egyensúlyukból, mikor Tara az aznap történteket mesélte Nekünk, majd a szobába is még kétszer vissza kellett mennie, de addigra legalább már csukva volt az ajtó. Kint az utcán viszont szörnyen hideg volt, meg minden bajom volt, szóval nem maradtunk túl sokáig - Zsuzsival visszaindultunk, a többiek tovább álltak. Akkor futottam össze szegény Olivérrel, akit teljesen kikészített az aznapi cirkusz, nagyon nagy baj volt a hazafele úttal.

Másnap reggel felébredtem ugyan a gyerkőcökre, de nem volt olyan vészes, könnyen visszaaludtam, és kilenc után valamivel ébredtem. Gyors reggeli után rendet raktam a szobában, de miután kész lettem a dologgal, gyanús lett, hogy előtte is az volt, mert semmi sem változott. :D Ebéd előtt még, gondoltam, olvasok egy kicsit, de elaludtam a könyvem felett. Valószínűleg, mert meg vagyok fázva, de rengeteget aludtam ebben a két napban. :-/
Ebéd után a sikerült felölteni a képeimet, meg próbáltam intézkedni a hazautazásommal kapcsolatban, de ez utóbbit végül feladtam. Dolgom végeztével kicsit még pihiztem, aztán egy gyors vacsi, aztán jött az etetés. Nem mondom, hogy simán, de minden nagyobb probléma nélkül megvoltunk vele, majd felszaladtunk a szobánkba egy kis cukorkáért - na itt már nagyobb gondok voltak, de még mindig nem igazán nagyok - aztán jött a Ki mit tud? Én sajna elfelejtettem odaadni a gépemet Eszternek, pedig megígértem neki (és ez persze Neki lett volna jó :D), de azt hiszem, az önkéntesek közül egy-ketten csináltak képeket, ha nem felejtem el, majd elkérem. Vicces volt, az biztos, és a gyerekek is nagyon élvezték. Közülük négy fellépőnk volt, a nyertes fiúcskáé pedig tényleg kifejezetten jó volt. A Talent Show-t gyors átöltözés követte, majd felvonultunk a szobánkba pisilni, és mentünk videót nézni. Ha jól emlékszem, az napra lett beütemezve a Nanny McPhee. :) Nyilván nem néztük végig... Az esti takarodó pedig minden jelentősebb gond nélkül lezajlott, reggel is majdnem háromnegyed hát volt már, mikor felkeltek, nem is mentem be addig a szobába, nehogy én ébresszem őket. Meg még mit nem?! :D

Vasárnap hosszú nap. Reggel kelés, kevés problémával, nagy megfázással; reggeli, kis kiabálással, aztán egy kis pihi. Ebéd után azonban kezdődik a Garden Party, amit (a vacsit, hot dog, követően) diszkóval zárunk. A GP igazából nem egészen az, aminek hangzik, a lényeg, hogy hat csapatban sorversenyeket kellett nyerni, úgymint: labda hátraadogatás felül/alul, kislabda az áll alatt, zsákban futás, kétpenissel vagy tojással, stb... Ebben minden AL részt vesz, és a dining-os Mirka is segített egy kicsit, márha a játékosok vízzel való lelocsolása segítségnek számít. :D Amúgy sokkal nagyobb fun volt, mint amire számítottam. A záró feladat: almát ki a vízből foggal, a száránál fogva, majd a csapat három AL-jének egyike babamódra, ölben megeteti a másikat, csere, ivás cumisüvegből, a harmadik AL pedig ezután lisztből ki a tojást, megtöri a fején, ráborítja a lisztet, majd jöhet a vödör víz... Húh, hát volt egy kinézete a végére a staff-nak, mert nem elég az utolsó feladatrész, Umbro-ék pl. már a bébi papit is szanaszét fröcskölték. :) Aztán ruhacsere, vacsi, édességosztás, majd diszkó - határozottan jelmezben! Minden probléma nélkül megúsztuk. :) A diszkót a szokásos esti movie követte, azzal a problémával megfűszerezve, hogy egyik gyerekemre nagyon rászálltak, míg elmentünk kezet mosni (hatan mentek neki egyszerre, úgy, hogy nem tudtam mit csinálni, muszáj volt kívülre menekítenem), úgyhogy ez a hat kis disznó (már bocsánat, de ez már tényleg nem emberi) hamarabb elhagyta a videó szobát (Jégkorszakot néztünk amúgy), és mire mi többiek mentünk aludni, ezek már (TG) aludtak. John azt mondta amúgy, hogy ez után a hét után már bandatag lettem... Never again. Következőleg, ha nightos leszek, nem kiabálással, hanem suttogással fogok próbálkozni megfélemlítés terén.

A hétfő a búcsú és újrakezdés napja. Reggel a szokásosnál korábban kelnek a gyerekek, félnyolckor már reggelizni kell, 8.30-kor indul velük a busz. Ehhez ma háromnegyed hétkor keltek - és pont ma, amikor örülhettek volna, hogy ilyen korán már kukorékolhatnak, fel kellett őket ébreszteni, mert mindegyik úgy aludt a tegnapi nap után, mint a bunda. A gond ott volt, hogy az egyikük rosszul volt éjszaka (illetve utána reggel is), és odatermelt nekem az ágya mellé, amit aztán takaríthattam fel, meg pucolhattam le a másik gyerek ruháját is. Pfuj! Mindegy, ez van. Kelés, utolsó fogmosás után minden maradék cuccot, plusz édességeket bepakoltunk a bőröndökbe, aztán csomagokkal együtt indultunk reggelizni. Ez a reggeli különösen jó volt, mert mindenki ott volt. Reggeli közben meg is érkezett a busz, mindenki kapott egy speckó kitűzőt az elmúlt hét emlékére, majd a könnyes (többnyire nem) búcsú, és már itt sem voltak.
Reggeli után (a saját reggelink után) feladat kiosztás, Szabival és Jake-kel (aki nem is az :)) a Top Boy Dorm-ot takarítottuk - itt aztán volt is mit, a disznóól illatos ahhoz képest, ami itt volt. Ebéd utánra már alig maradt valami, aztán szabad volt a délután, ami azt jelentette, hogy volt kb. másfél óránk - és még ebben a másfél órában is akadt mit tenni. Az új csapat fél öt körül ért ide, szétosztották őket szobákra, Vladimirrel lepakoltuk a maradékot a buszról, aztán mentem fel Tara helyére, míg ő elment vacsizni. Volt egy pötty fejetlenség, de semmi komoly - bár egy honvágyunk máris akadt. Fél hatkor aztán vacsi, nekünk is. Azt hiszem, az érkeztetések fognak a legkevésbé hiányozni a night-ból. Teljes nyugalomban megettük a vacsinkat, és még egy jó órát ott ücsörögtünk mellette és beszélgettünk. Ahogy John megjegyezte, rég bandáztunk már így együtt - igaz, aztán rájött(ünk), hogy ez főleg rá igaz, mert négyen ültünk az asztalnál, hárman ebből múlthéten night-osok voltunk, vagyis az egész hetet együtt töltöttük. :D Az 'első' esténken aztán nem nagyon csináltunk sok mindent - vettünk egy kis iszit, és lesétáltunk a tenger partra, ahogy Mirka mondta (Zuska, Janik, Nikki, Gabi, Sabi a Já). Csak nagyon hideg volt, úgyhogy nem maradtunk sokáig, az új csapat még be sem fejezte az esti filmet, mire felértünk. o.O Kicsit még beszélgettünk, én meg irigykedtem, mert a héten Nekem egyedül lesz szabadnapom, ráadásul szombaton, amikor vissza kell érni időben a Talent Show miatt (bár a night-osokat még lecsekkolom, hátha valaki...), a többiek meg mind mennek valahova. De sebaj, majd csak lesz valahogy. :)

Kedden aztán igazán elkezdődött a hét - kilenckor átvettük a fiúkat. Kimentünk, egy órácskát eljátszogattunk a kertben, majd kis csapatokra oszolva elmentünk shoppingolni. Ekkor jöttem rá, hogy hiába voltunk már többször is bent a városban, hiába néztünk be mindig egy-két üzletbe, igazából még nem néztünk körül a boltokban. Jake-kel hét gyerekünk volt, és nagyon sok boltba bementünk (és ebből csak egy volt kifejezetten édesség bolt, bár mindenhol lehetett kapni sokféle menő cukorkát - Katynak és/vagy Krisztinek már meg is találtam a tökéletes nyalókát :P), de azt kell mondjam, kifejezetten jól viselték magukat! Még csak nagyobb szóváltás sem volt, a legnagyobb problémánk csak az volt, mikor visszafele várnunk kellett, mert Jake visszament az egyikkel az egyik bolthoz, és akkor már unták magukat a fiúk. Hazafele lementünk a tengerpartra, de aztán rájöttek, hogy nem jó, ha homokban kell menni, így felmentünk a kis útra. Ott aztán el is kapott minket egy nagyobb eső, úgyhogy az út végét már futva kellett megtennünk, és így is alaposan eláztunk. Az ebédig hátralevő időben aztán szétszortíroztuk a vett édességeket, és a szobában játszadoztunk. Nekik még könnyebb volt, felsőt cseréltek, de nekem speciel mind három váltásfelsőm mosásra vár - a mosógép meg elromlott. De ha hazajöttünk a Pleasure Island-ből (Vidámpark), ha máshogy nem megy, csapban, kézzel fogom kimosni egy-két cuccomat, mert már egyszerűen muszáj. Ebédszünet (egy óra) után kimentünk játszadozni, de aztán a rossz idő visszakényszerített minket Legyen ön is milliomost (Who wanna be a (merit) millionare?) játszani, aztán az vacsi előtti utolsó egy-fél órát megint csak a szobában töltöttük, az újonnan vásárolt fegyverek kipróbálásával.
Vacsi után elbeszélgettünk még egy darabig, aztán olyan hét fele felmentem a szobámba, ledőltem egy kicsit, és épp elgondolkodtam azon, hoyg mosni kéne, amikor egyszer csak arra keltem, hogy fél kettő múlt. Nem is voltam fáradt (vagyis úgy tűnik, az voltam, de nem éreztem), de nagyon durván elaludtam, arra se keltem fel, hogy a pöttömök nagy ricsajjal vonulnak be a videó után aludni. Akkor aztán már nem nagyon volt mit csinálni, beállítottam az ébresztőmet, és visszafeküdtem.

Szerdán reggel én keltettem fel szegény Tarát, hogy partyznak a kicsit, de ahhoz képest, hogy kedden már fél hatkor (!) fent voltak, ma negyed hétig bírták, végülis már ez is haladás. :) Kicsit még visszadőltem, aztán felkeltem úgy, hogy reggeli előtt még el tudjak menni zuhizni, meg minden. :) Ma csak négyen voltunk a harminckét fiúval, de semmi gondunk nem volt velük. Reggeli után kimentünk játszani, a várban a nagyon fontos őr szerepét töltöttem be. Bár egy-kétszer le lettem szúrva, amiért engedély nélkül elhagytam a posztomat, a legjobb mégis csak az volt, amikor a kapitány azért korholt le, amiért túl hamar visszatértem a szünetemből. Az első fizetésemből, jó gazember módjára whiskey-t akartam venni, de a kapitány tanácsára a narancslé mellett maradtam. :D Csomagot is kaptam, egy szuper fegyvert (amit kiderült, hogy én rendeltem magamnak), amit aztán be kellett zárnom a széfbe, mert sokaknak fájt rá a foga. :) Aztán, valahogy az egyik szünetemből úgy tértem vissza, hogy krokodil lettem, és minden rabló ott pimaszkodott velem, hogy melyiket tudom megenni.
Aztán eljött az Idő: Pizza készítés! Bementünk, mindenki kapott menő kis köténykét, egy kis darabka tésztát, amit aztán ki kellett nyújtaniuk, majd mindenki a saját szája íze szerint pakolt rá feltétet. Mikor ezzel kész voltunk, visszamentünk játszani. Jött egy hosszú trambulin menet, én meg fogtam a fejemet, hogy vajon hol kezdődik a veszélyes?! De nem sokára jött az ebéd, a hand-made pizza. A mienket a kitchen-staff hand-je made-te. :D de - ezt már lehet, hogy mondtam - nagyon bejön, hogy a pizzához is jár sali. :) Ez az egy óra valahogy persze mindig gyorsabban telik, mint a többi, így háromnegyedkor már a fejünket kapkodtuk, hogy oó, még össze akarjuk rakni a strandcuccot, meg a szörpi-keksz párosokat.
Persze az idő nem engedte nekünk végül, hogy lemenjünk a strandra, pedig már nagyon akarunk, a gyerekek meg még inkább akarnak. Strand helyett az udvaron volt ugrálókötél-, foci- és trambulin bajnokság, illetve állítólag volt egy chill-out place is, de ezt senki nem találta meg. :D A gond csak az volt, hogy kevesen voltunk ennyi helyre, és részben Gabival, részben egyedül uraltam a playground részt, ahol aztán túl sok dologra kellet figyelni egyszerre. A pörgünk-lógunk játék (ígérem, megtanulom egyszer a nevét) mindig telített volt, sorban állással, és itt kellett idő, míg kitaláltuk, mikor ki jön. A 'várat' eluralták a fiúk, pedig itt már vegyesen voltunk, így oda is kellett figyelni, hogy a lányokat is hagyják játszani. És voltak a sértődések, amikor egyik-másik pöttöm lány sírva jött oda, hogy baj van. Ezeket, szerencsére el tudtuk intézni azzal, hogy a bűnös férfiú bocsánatot kért, és már szinte vissza is tért a mosoly a kisasszonyok arcára. Illetve volt egy igazán aprócska fiúcskánk, igazán jelentős honvággyal, de kisírta magát (meg itt volt a testéve és az unokatestvére is), és semmi gond.
A nagy játék közepette aztán elkezdett esni az eső, így be kellett mennünk - Áll az alkut játszottunk, a gyerekek nagyon élvezni látszottak, még az a lázadó is, aki, mikor be akartunk jönni, kijelentette, hogy ő ugyan nem akar megint ilyen buta játékot játszani... Hogy a ebédesek meg tudjanak teríteni, egy órára felmentünk a fiúkkal a video roomba, és belekezdtünk a Water Horse c. filmbe, majd jött a vacsi, és ezzel tkp. vége a napnak, mert a rossz idő miatt nem nagyon tudtunk hova menni. Vacsi után a magunk részéről megnéztük a Cass c. filmet, aztán ki-ki ment a dolgára. Én egy kicsit megpróbáltam naplózni, hogy majd, ha a porontyok elmentek aludni, szerezzek netet, de aztán, mikor megérkeztek, úgy döntöttem, inkább megvárom Tarát, és mikor a szoba apraja-nagyja elaludt (oké, igazából mindenki, többször leellenőrizve), lementünk egy kicsit még a hátsókertbe, ahol aztán találkoztunk Frankkel is. Nagyon utálják az night-ot, mindketten. Én a magam részéről még nem tudtam eldönteni, melyik a jobb/rosszabb, előnye is, hátránya is akad mindkettőnek a másikkal szemben.

A csütörtök (ma) a nagy Day Trip (Kirándulás), amikor is a kb. egy órára fekvő Cleethorpes-ben lévő Pleasure Island-et, vagyis a Vidámparkot látogatjuk meg. Meglepően kevés rosszulléttel érkeztünk meg, Ágival és Vladimirrel voltunk kilenc gyerekre. Bármilyen hosszú is volt ez a nap, sok mindent nem tudok mondani róla, felültünk erre-arra (nagyon sokszor), ebédeltünk, aztán még erre-arra is felültünk - főleg ők. Egy sapit elhagytunk, gyereket csak majdnem. Dehát, miért nem figyelnek ránk? O.o Megnéztünk két show-t is, a második, ebéd után az oroszlánfóka show volt, ez pl. nagyon aranyos volt, de azért az otthoni, az állatkertben valahogy látványosabb - nyilván, hiszen sokkal nagyobb helyük s van rá. :) Indulás előtt nyilván be kellett még menni a shopba, venni ezt azt, amivel persze szerették elhúzni az időt, de olyan fél öt körül csak elindultunk, nem sokkal vacsi előtt értünk haza. Vacsora elején pedig megünnepeltük Szabit, aminek következménye lett a mai este. Gabival elterveztük, hogy korán hazajövünk. Öööööö.... :)

Étlap
hétfő vacsi: sajtburger, sült krumplival és óriási (bár fura) húspogácsával
kedd vacsi: 'békák a gödörben', kolbász, yorkshire pudingban kisütve (jóval kevesebb yorkshire pudinggal, mint otthon, aminek következtében olyan lesz, mintha valami sült tészta lenne az alján)

szerda vacsi: chicken supreme & rice (vagyis kb. tejszínes csirke rizzsel, nem is tudom, hogy korábban ettünk-e már ilyen 'normális' kaját?)< br /> Ezeket leszámítva csupa olyat ettünk, ami már korábban is volt - a mai makaróni abban különbözött a múltkoritól, hogy ebben húsgombóc volt, nem darált hús. Illetve ennek határozottan volt valami íze is. Nem tudom, hogy általában Angliában-e (nekem am. ez a gyanúm), vagy csak itt, a konyhán, de annyira sótlanul főznek, hogy az (még nekem is) hihetetlen! Érdekes amúgy, hogy egyre kevésbé furcsa, hogy ezek az angolok délben eszik a vacsorát, és vacsira rakják félre az ebédet...

Időjárás

Szombaton kifejezetten jó idő volt még, vasárnap már kezdett egy kicsit elromlani, de végül nem esett, így nem mosta el a Garden partynkat. Hétfőn még jóféle idő volt, bár nem az igazi, de kedd óta... Bár így belegondolva ez nem is volt olyan régen, de ebben a három napban megszámlálhatatlanul sokszor kérdezték már meg tőlem, hogy mikor megyünk már le a strandra. Kedden és szerdán kb. félóránként kezdett el csöpörészni, egyszer-kétszer úgy igazán le is szakadt az ég. És hideg volt, kifejezetten hideg. Ma már végre kezdett visszatérni a tavaszias időjárás, többet sütött a nap, mint nem, és esni sem esett. Nap végére kifejezetten jó idő kerekedett. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://mablethorpe2010.blog.hu/api/trackback/id/tr522186548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rehmkati 2010.07.30. 14:55:24

Kedves Tőled, hogy gondolsz Krisztire és rám!:D

csacsiga 2010.07.30. 20:26:41

Óh, ha amúgy nem lenne így, erről a nyalókáról Neked is Ti jutottatok volna eszedbe! :D

rehmkati 2010.08.03. 11:23:26

:D
El tudom képzelni, milyen nyalóka az...:D

menjus · http://menjus.blog.hu 2010.08.03. 18:38:04

Kicsit lemaradtam az olvasással...
Látom változatos programokban nincs hiány :)
Egyébként tényleg döbbenet, hogy a pici gyerekek mennyire korán képesek felkelni. Aztán ahogy nőnek, úgy egyre nehezebb kirobbantani őket reggelente :)

csacsiga 2010.08.04. 00:19:33

@manjus: Igazából már hét végére is egyre nehezebb őket kirángatni. :D a nagylányok és nagyfiúk (10-12 év) tegnap pl. szinte egész éjszaka ébren voltak...
süti beállítások módosítása